Bármilyen furcsán is hangzik, létezik ilyen. Minden csak szervezés, előkészület, kellő rugalmasság és idő kérdése.

Amikor összebútorozunk életünk párjával, mindketten hozzuk magunkkal a kis karácsonyi pakkunkat. Emlékeket, szokásokat, örömöket a karácsony misztikumával kapcsolatban. Amikor gyerek is érkezik a családba, akkor ezeket a szokásokat kell egymáshoz közelíteni és azokat összegyúrva ki kell alakítani a saját rendszerünket. Mikor veszünk fát? Kivel töltjük a szent estét? Milyen ételeket eszünk? Hogyan nézzen ki a karácsonyfa? Ha ebben konszenzusra jutunk már fél siker, hiszen egy kisgyerek számára a karácsonynak ugyanolyan kiszámíthatónak kell lenni, mint a hétköznapoknak.

Az első karácsony csak nekünk, szülőknek fontos, mert hát az az első közös ünnepünk, mint család! A második karácsony sok izgalmat rejt, mert akkor már vélhetően a gyerkőc is bekapcsolódik, szeretne segíteni, tevékenyen részt venni. A harmadik karácsonynál pedig már egészen komolyan bevonhatjuk őt a feladatokba! A lényeg, hogy hagyjuk neki, engedjünk teret, hogy ő is kialakíthassa a saját kis karácsonyi feladatrendszerét. Szeretne díszíteni? Adjuk a kezébe a díszeket, hadd próbálkozzon! Szeretne velünk sütni? Készítsünk közösen mézeskalácsot. Formázzon, díszítsen, alkosson velünk!

Rengeteg a tennivaló karácsony előtt, hiszen ilyenkor minden Édesanya a tökéletesre törekszik, de nem kell! Egyszerűsítsünk, ahol tudunk, rendelhetünk is karácsonyi menüt, a rokonok süthetnek karácsonyi sütiket, Apa intézheti a nagy bevásárlást, vagy épp díszítheti ő a fát a gyerekkel. Nem kell mindent egy személyben Anyának megoldani! A siker titka csupán annyi, hogy egy totyogóval ezek a feladatok jóval lassabban mennek, így körültekintőbben kell szervezni, jóval több időt és türelmet kell mindenre szánni. Stresszelni pedig nem szabad, ha valami nem úgy sül el, ahogy vártuk! Ennek az ünnepnek a gyerekről, az együttlétről, a családról kell szólnia.

Apropó, család? Karácsony a rokonokkal? Na igen, ez még egy kényes kérdés. A karácsony általában arról szól, hogy együtt van a család. Ilyenkor még az a családtag is előkerül, akivel egyébként nem sűrűn találkozunk. Sem mi, sem pedig egy 2-3 éves csöppség. Amikor túlesünk a meghitt szűk családos szentestén, akkor egész biztos, hogy karácsony első és második napjára esik a találkozó a tágabb rokonsággal. Ebben az esetben se legyenek elvárásaink a gyerek felé. Nem kell mindenkinek köszönni, nem kell mindenkinek puszit adni, és nem kell „a tavaly karácsonykor utoljára látott” Géza bácsi ölébe ülni! Képzeljük magunkat a gyerek helyébe, mi sem paktálunk le azonnal vadidegenekkel! Felé se támasszunk irreális követelményeket, mert az könnyen sírásba, hisztibe torkollhat!  Próbáljuk meg finoman elmagyarázni a rokonoknak a helyzetet, remélhetőleg megértőek lesznek!

Reméljük, hogy sok gondolatot tudtok majd hasznosítani az ünnepek alatt is! Mi – a Baby Bocsok – pedig ezúton kívánunk minden kisgyermeknek, anyukájának, apukájának és az egész családnak nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet!

Újabb cikkekkel, postokkal, videó bejegyzésekkel jövőre is találkozhattok itt a blogon!

Jelentkezés bölcsődénkbe: www.babybocsok.hu

További információk és videók: https://www.facebook.com/BabyBocsokBolcsi/